Kisízületi fájdalom

A kisízületek felépítésüket tekintve pont olyanok, mint például a térd vagy csípő, csak kicsiben. Ilyen kisízületek például a csigolyákat, illetve kéz és lábujjakat összekötő ízületek.

A kéz kisízületeinek fájdalma

  • Reumatoid artritis (RA)

Ismeretlen eredetű sokízületi gyulladás, melyre jellemző, hogy krónikus, egyre súlyosbodó, szimmetrikus, súlyos deformitásokat okoz, sokszor belszervi elváltozásokkal (pl. szívizom-, szem ínhártya-, mellhártyagyulladás) is jár. Feltételezhetően autoimmun megbetegedés.

Lassan, fokozatosan alakul ki, a kéz kisízületeinek szimmetrikus duzzanata. legalább félórás reggeli kézmerevség jellemzi. Az ökölképződés és a kéz szorítóereje csökken. A betegség később megtámadja a nagyobb ízületeket (csukló, boka) is. Súlyos deformitások alakulnak ki.

  • Pikkelysömörös ízületi gyulladás (artritisz pszoriatika)

A kéz és a láb kisízületeinek szimmetrikus gyulladásával jár. Felléphet a pikkelysömörös bőrtünetek kialakulása előtt is. A bőrtünetek fellobbanásával az ízületi panaszok rosszabbodnak. Jellegzetes megjelenési formája az ún. „kolbászujj” (az ujjpercek közötti ízületek és az ínhüvely gyulladása miatt az ujjak egyenletesen duzzadtak).

  • Cukorbetegség (diabétesz mellitusz)

A cukorbetegséghez társuló kéz kisízületi mozgáskorlátozottság jellegzetes tünete az ún. diabéteszes kéz, amikor a beteg nem tudja a két tenyerét összefektetni.

  • Kéz kisízületeinek porckopása (artrózis)

Mindkét kéz szimmetrikus deformálódása elsősősorban a változókorban lévő nőkben jelentkezik.

  • Leggyakoribb és a legtöbb panaszt az I. kéztő-kézközép ízület porckopása, az ún. „háziasszony artrózis” okozza, mert ebben az esetben a hüvelykujj fogó funkciója korlátozott illetve fájdalmas.
  • A porckopás érintheti az ujjpercek közti ízületeket is. Az artrózisos beteg ízületi merevsége általában pihenést követően, az ízületi aktivitás elején jelentkezik és legtöbbször az ún. indítási fájdalommal jár, az állapot általában 30 percnél rövidebb, bemozgatásra fokozatosan oldódik. Lencsényi, borsónyi, kemény, csontos tapintatú csomók alakulhatnak ki az ízületek kézhát felszínén (“bütykös kézujjak”).

A csigolyák kisízületeinek fájdalma.

  • Kisízületi kopás (spondilartrózis)

A gerincet alkotó csigolyasorban a felső csigolya alsó ízületi nyúlványa kapcsolódik az alatta lévő csigolyatest felső ízületi nyúlványához. A kisízületi artrózis miatt a kisízületek peremein kialakuló csontos kapcsok szűkíthetik a a csigolyaközti lyukakat, ezzel irritálhatják a kilépő gerincvelői ideggyököt, ami kisugárzó fájdalmat okozhat a fejbe, vállba, farba vagy a lábszárba.

A kórkép jellemző tünete a derék-, vagy nyakfájdalom, amely kezdetben leginkább erős megterhelést követően jelentkezik. Az ízületi instabilitás következtében ropogás (krepitáció) is előfordulhat. Később jelentkezik a tipikus ízületi kopásra jellemző, az aktív nyugalmi helyzetet követő ún. „indítási fájdalom”, majd a „bejáratódást” követően az éles fájdalom enyhülése.

  • Gerincízületi ún. steril gyulladás (spondartritisz)

Nem fertőzéses eredetű, ún. szeronegatív spondartritiszek csoportjába több kórkép tartozik ebbe a csoportba (legismertebb a Bechterew-kór). Közös jellemzőjük a hasonló genetikai háttér. A gyulladás az ínak, szalagok tapadási helyén kezdődik, majd csontosodással gyógyul, ez a folyamat vezet a mozgásszervi tünetek megjelenéséhez. A keresztcsonti és ágyéki fájdalom legtöbbször alattomosan kezdődik, a hajnali órákban ébresztheti a beteget. A fájdalom nem pihenésre, hanem mozgásra enyhül. A gyulladásos folyamat a háti–nyaki szakaszra terjedve görcsös, görnyedt testtartást eredményez. Később kialakuló elcsontosodás miatt végstádiumban „botmerev” gerinc alakul ki. A gerinc–borda, illetve a borda–szegycsont ízületek elmerevedése miatt a mellkasi légzőmozgás beszűkül.

 

Ide sorolható még at artrózis (ízületi porckopás) is. 

 

kisízületi fájdalom kezelése