Rotátorköpeny szakadás
A rotátorköpeny (nevezik vállforgató köpenynek is) a vállízület dinamikus stabilizálásában és mozgatásában, az ízületet sapkaszerűen körülvevő izomcsoport. A rendszert 4 izom alkotja, amelyek köpenyként körbeölelik a felkarcsont fejét. Tapadó ínjaik egyetlen összefüggő lemezként össze vannak nőve az ízületi tokkal. Az izmok a lapockáról erednek és a karcsont gumóin tapadnak. Feladatuk, hogy a mozgások során a karcsontot a vállízületben ideális helyzetben megtartsák, ezzel lehetővé teszik a vállízület rendkívül szabad mozgását és stabilitását.
Ennek a rendszerek a megbomlása a válltáji fájdalmak egyik leggyakoribb oka. Leggyakrabban a lapocka tövis feletti izmát érinti a sérülés. Az izom segíti a felkar távolítását, együttműködve a köpeny további képviselőivel, és a delta izommal.
A károsodott rotátorköpeny általában együtt jár
- a nyálkatömlő (burza) gyulladásával, mely a fájdalmat fenntarthatja, éjszakai panaszokat okozhat, illetve
- a vállcsúcsi nyúlvány alatti tér beszűkülésével, ami gyakorlatilag becsípi az alatta futó tövis feletti iz inát, és a felkarcsont felső részével való ütközések révén fájdalmat provokál.
A rotátorköpeny sérülése vagy degeneratív elváltozása fájdalommal és funkciózavarral jár. Fiatalkorban leginkább sportsérülés (pl. fej feletti sport: röplabda, kézilabda, tenisz stb.) vagy nagy erőbehatás következtében jön létre, idősebb korban a köpeny degenerációja a jellemzőbb.
Rotátorköpeny-szakadás tünetei:
- mozgástartomány beszűkülése
- válltáji tompa fájdalom a vállcsúcs, illetve a deltaizom környékén
- gyengeség a kar oldalra és előre történő emelése, megtartása során
- éjszakai fájdalmak, az érintett oldalon alvás nehezen kivitelezhető
- tövis feletti izom inának
- teljes szakadásakor a kar távolításának első harmada (0-30 fok között) aktívan kivitelezhetetlen és a vállcsúcsi nyúlvány nyomásérzékeny
- részleges szakadásakor a kar távolítása és emelése a középső szakaszban kifejezetten fájdalmas (középső ív szindrómának is hívják) és a kifelé forgatás is fájdalmas
