Vállfájdalom kifejezésen nem egy adott fájdalmat értünk, hiszen a köznapi értelemben vállnak hívott testtájunkon a vállízületen kívül több kisebb ízület (szegycsont-kulcscsonti ízület, vállcsúcs-kulcscsonti ízület), valamint a lapocka és környezetének összetett izomrendszer együttese helyezkedik el. Ez az összetett rendszer teszi lehetővé vállunk sokfajta mozgását és a rendszer bármely pontjában jelentkezhet fájdalom.

Vállfájdalom kialakulhat sérülés, megerőltetés, gyulladás vagy ínsérülés miatt is eseti vagy visszatérő jelleggel. A degeneratív vállfájdalom általában fizikai munkát végző középkorú embereknél alakul ki az általános terheltség hatására. A bonyolult felépítésű váll területén többfajta betegség is okozhat gyulladást. A terhelés csökkentésével, helyes testtartással és a hirtelen mozdulatok kerülésével csökkenthető a fájdalom kialakulásának esélye. Emelésnél próbáljuk a gerincet egyenesen tartani és a terhet több testrészünkre együttesen terhelni.

Akárcsak a derékfájdalom esetében, a vállfájdalom is kezelhető gyógymasszázzsal. Elsődleges fontosságú a fájdalomcsillapítás és a fennálló gyulladás csökkentése. Különböző görcsök és merevség esetén azok oldásában hatékony a masszázs és a gyógytorna, ugyanakkor a fokozott anyagcsere serkentése a mélyebben fekvő gyulladások esetén nehéz feladat.

Amíg a derékfájás esetén a különböző külsőleg alkalmazható gyulladáscsökkentő krémek hatásosak, addig a vállízület és válltájék környékén ez kisebb hatásfokú megoldást kínál. A gyulladás jellemzően nehezen hozzáférhető, így krémekkel a hatóanyagok pontos célba juttatása nehéz. Ha a vizsgálat folyamán sikerül megtalálni a fájdalom forrását, célszerű közvetlenül, injekció formájában beadni a gyulladáscsökkentő anyagokat, amik a fájdalom mérséklését is okozzák.

A vállfájdalmat érdemes kivizsgáltatni, különösen ha terheléssel nem hozható összefüggésbe kialakulása. A vállfájdalom kísérő tünete lehet teljesen más jellegű betegségeknek is: szívrendellenesség, epebetegség. Vállfájdalom stressz hatására is kialakulhat.